Egy játékkal kezdődött, éjszaka egy konyhában, és kísérlet lett belőle, illetve egyfajta keresés.
Boros Mátyás 2005 –óta foglalkozik térbeli rajzokkal. Tulajdonképpen ez a projekt ennek a továbblépésnek a lehetőségeit vizsgálja, kutatja, leginkább egy munkafázis dokumentációjaként definiálható. A projekt legfontosabb eleme a térben tett gesztus, mely során a rajz, illetve a rajzolás gesztusa átminősül, melyben nem csupán a kéz és az agy párbeszédéről szól, hanem az egész test részt vesz az alkotásban. Olyan ösztönös, nagyméretű firkák, térben, síkban és időben, mint az automatikus írás. Boros Mátyás így magyarázza az alkotás folyamatának eme egyedi metódusát:
„Van egy elképzelésem, hogy mi az, amit rajzolok, de mivel benne vagyok (szó szerint a rajzban mozgok), nincs mód hátralépni, és korrigálni, nincsenek viszonyítási pontok, a végeredmény nyers, és gyakorlatilag számomra láthatatlan.[…] A munkafolyamat közben az adott rajz torzul, deformálódik, csak egy támpont van, a fényképezőgép. Gyakorlatilag matéria nélkül születik a rajz, avagy vázlat. Ez teljesen új tapasztalat számomra, mármint az, hogy anyag nélkül rajzolok, illetve nem hagy nyomot azonnal az eszköz. Ha Wéber Áron nem rögzítené ezeket a gesztusokat, nyomuk sem maradna.[…]”
Megnyitó: 2013. szeptember 11-én 19 órakor
A kiállítás megtekinthető: 2013. szeptember 11. – november 10.
Ajánlott bejegyzések: